Ami azt illeti főként a kémiával  kerültem intimebb kapcsolatba az elmúlt években, anak is a mindenki számára elrettentő nevű "kolloidika" ágával (manapság ugyanezt a részterületet persze "anyagtudománynak" hívják, és ezért kevésbbé félnek tőle az emberek ).

Szóval elfogult vagyok ez iránt a téma iránt, de azért ebben a cikkben szeretnélek meggyőzni benneteket, miért luxus a mai életünkben egyszerűen így legyinteni: "Én világéletemben utáltam a kémiát..."

Manapság ugyanis a világ tele van csalással, és tudatlansággal. Az egyik oldalról a pi vizet említhetem példának, hogy amásik oldalról rögtön hozzátehessem a "micellás formulával rendelkező" testápoló krémet.

Egyrészt ugyanis a "mágneses energiával felturbózott" vízről tudni kell, hogy a mágnesnek addig van hatása az anyagi rendszerekre, amíg be van kapcsolva, és utána még egy-két másodpercig. Az anyag ugyanis a besugárzás után egyszerűen elveszti a "gerjesztettségét", "relaxál" ahogy tudományosan mondjuk. Tehát víz és pi víz között a mágnes kikapcsolása után egy perccel annyi a különbség (jó esetben) hogy a pi víz tisztább.

Másrészt a micellás kozmetikumokról meg azt kell tudni, hogy minden emulziós kencében vannak micellák. Sőt valószínűleg liposzómák is, bár ez már nem annyira biztos. Ezek a szavak ugyanis az anyagnak egy olyan szerkezetét jelentik, amit az olaj-víz rendszerek emulgeátor jelenlétében nagyon gyakran produkálnak.

Aki ezt tudja, az bizony nem esik bele olyan csapdákba, amibe másokat könnyen bele lehet kergetni. Nem költ el sok pénzt marketingkampányok által felértékelt termékekre, hanem meggondoltan, okosan használja a környezetét, és az erőforrásait.

Ezt jelenti a jelmondatunkban a "mindennapi tudomány". Tanfolyamainkon, írásainkon keresztül szeretnénk Nektek megtanítani azt, amit az iskolában nem sikerült megtanulni, de amire a mindennapi életünkhöz elengedhetetlenül szükségünk van.